Klíma · kibocsátás a határokon túl
Magyarország 14 – 19 százalékkal csökkentette belföldi kibocsátását. Külföldön 39 – 42 százalékkal nőtt a kibocsátás.
A magyar fogyasztás okozta kibocsátás csökken, amíg Magyarország területén keletkezik. A termékek, az élelmiszer és az épületek miatt máshol, gyárakban, erőművekben és földeken keletkező kibocsátás nő. A klímatörvény ezzel a résszel nem számol.
- Magyarország karbonlábnyoma 26–27 százalékkal magasabb, mint a hivatalos kibocsátás a nemzeti üvegházgáz-leltár (Eurostat) szerint. Hogy pontosan mennyivel, az a modelltől függ.
- A karbonlábnyom 51–53 százaléka keletkezik külföldön (2022), szemben a 2010. évi 38–40 százalékkal.
- A hivatalos kibocsátás 2010 és 2022 között 11 százalékkal csökkent, a karbonlábnyom viszont 4–7 százalékkal nőtt.
- Fejenként Magyarország 7,1 tonnát okoz, kevesebbet, mint a 9,0 tonnás uniós átlag (a 27 ország közül a 23. hely, Eurostat 2023). 2010 és 2019 között a karbonlábnyom 5 százalékkal csökkent, lassabban, mint a legtöbb EU-tagállamban; 2019 és 2023 között 8 százalékkal csökkent, hasonlóan a legtöbb EU-tagállamhoz.
- Magyarország határain kívül a magyar fogyasztás okozta kibocsátás nagy része ezekben az országokban keletkezik: Oroszország, Kína és Németország.
- Magyarország több kibocsátást importál, mint amennyit exportál: 2022-ben nettó 10–15 millió tonnát. 2010 óta a külföldi keresletből származó jövedelem reálértéken 44 százalékkal nőtt; az ehhez kapcsolódó kibocsátás 2 százalékkal nőtt.
- A műholdak több metánt látnak Magyarország felett, mint amennyit az ország jelent: a műholdas és a jelentett érték aránya 2,3× (2023).
Röviden
A magyar fogyasztás és beruházás okozta kibocsátás, a keletkezés helye szerint
A hivatalos adat gyorsabban csökken, mint a karbonlábnyom
A hírekben szereplő adat a magyar területen keletkező kibocsátás, a nemzeti üvegházgáz-leltár (Eurostat) szerint. Ez 2010 és 2022 között 11 százalékkal csökkent. A karbonlábnyom ugyanezekben az években 4–7 százalékkal nőtt. A hivatalos adat beszámítja az exportált termékek kibocsátását, az importáltakét viszont nem.
Magyarország a többi EU-tagállamhoz képest
Fejenként Magyarország 7,1 tonna üvegházhatású gázt okoz (Eurostat, 2023), kevesebbet, mint a 9,0 tonnás uniós átlag; ezzel a 27 ország közül a 23. helyen áll.
Ellenőrzés az űrből
A műholdak azt mérik, mennyi metán van a levegőben. Ebből a kutatók vissza tudják számolni, mennyit bocsát ki egy ország. Így a hivatalos adatok mellé független mérés kerül.
Hol keletkezik a kibocsátás
A magyar fogyasztás miatt külföldön keletkező kibocsátás legnagyobb része ezekben az országokban jelentkezik: Oroszország, majd Kína, Németország és Lengyelország. Válasszon évet, vagy indítsa el az idővonalat. Egy országra kattintva látható, hogyan változott 2010 óta.
Kinek bocsát ki Magyarország
2022-ben Magyarország területén 28 millió tonna üvegházhatású gáz szabadult fel más országok fogyasztásáért és beruházásaiért. Eközben máshol 38–43 millió tonna keletkezett a magyar fogyasztás miatt. Így Magyarország nettó kibocsátásimportőr: máshol 10–15 millió tonnával több keletkezik Magyarország számára, mint fordítva.
Hogyan számolunk
A karbonlábnyom minden eurót, amelyet a háztartások, az állam és a vállalatok végtermékekre költenek, visszakövet az ellátási láncon át egészen addig az országig, ahol a kibocsátás keletkezik. Ezt úgynevezett input-output modellek végzik, amelyek több tucat ország kereskedelmi statisztikáira és kibocsátási leltáraira épülnek.